Hiba
  • JUser::_load: Unable to load user with id: 64

Még mindig szerethető csapat

- 2010. augusztus 06. péntek, 15:12

A szerethető csapat...





A Budapest Honvéd 3-1-re megverte az idényt két győzelemmel kezdő Ferencvárost. Az első játékrészben már 3-0-ára vezetett az ellenfél, és ha ez nem lett volna elég, Stanicot ki is állította a játékvezető. Azt gondolhatnánk, aki látta a találkozót, tudja hogy az eddig mellettünk álló Fortuna igencsak elpártolt tőlünk, hiszen hihetetlenül gyermeteg gólokat kaptunk. Ám olvasgatva néhány Ferencváros „szurkoló” véleményét, már-már elbizonytalanodtam, hogy ugyanazt a meccset nézzük-e.

Jobb emelt fővel veszíteni, mint alattomos módon nyerni

Az első gólunkat nem nagyon lehetett másként látni, ugyanaz történt, mint Kecskeméten, Ranilovic és jelen esetben Júnior nem értették meg egymást, és összehoztak egy üres kapus ziccert a Honvédnak, amit ki is használtak. Három fordulón belül már a második olyan potya gólt kapjuk, amiből egy is elég egy szezonra. Ami már személyes vélemény, hogy brazil bal hátvédünk nem először nyújt nagyon gyenge teljesítményt, Prukner László szerencsére már az első félidőben kész volt változtatni, és behozta helyére, a később gólt szerző Kulcsárt. Jogosan lehet szidni a szlovén kapust, hogy megint bizonytalanul mozdult ki, de ő legalább már tett hozzá a zöld-fehérek teljesítményéhez, Kecskeméten például több bravúrt is bemutatott. Arról, hogy még nagyobb lélektani előnyhöz jusson a kispesti alakulat, Veizer Roland gondoskodott. A meccsen a színészi teljesítmény nem egyszer került előtérbe, Rouani volt az első próbálkozó, mutatványa pedig egyből tizenegyest ért a sporinál, amit Hajdú könyörtelenül be is vágott. Csapatunk rögtön megpróbált válaszolni, űzte, hajtotta ellenfelét, ám ahelyett, hogy végre mi szereztünk volna egy szépítő találatot, újra mi kaptunk gólt. A 33. percben egy szélről bepasszolt labdát kellett az üres kapuba továbbítania Rouaninak. Teljes hideg zuhany! Ami pedig ezt követően történt az a magyar játékvezetés legnagyobb szégyene. A mai mérkőzésből ugyanis azt tanulhattuk, hogy az a csapat, amelyik folyamatos műeséseivel lassítja és öli a játékot, tizenegyest, sőt kiállítást harcol ki. Stanic úgy kapta meg második sárgáját, hogy támadó „szabálytalanságot” követett el, ergó fedezte a labdát, és igen, kitette a kezét. Ugye nem kell megemlíteni, hogy a magyarnál egy kicsit nívósabb angol bajnokságban egy hasonló „faultért” mi járt volna. Stadiont betöltő nevetés, és sárga lap színészkedésért. Nálunk pedig: kiállítás azon csapat játékosának, amelyik támadott. Nevetséges. A mieink ezt nem tűrték tovább, és a félidő végére már okot is adtak a kispestieknek a fetrengésre. Rósa érthető módon teljesen elvesztette a fejét, ám jobb volt azt látni, hogy a zöld-fehér futballisták ezer fokon égnek, és nem bírják elviselni az őket és a Ferencvárost ért gyalázatos igazságtalanságot, mintha beletörődve kóricáltak volna a pályán.
Egy ilyen félidő után pedig azt kell olvasnom az egyik Ferencvárossal foglalkozó oldal kommentjei között, hogy milyen gyengék vagyunk, nincs se csapatunk, se edzőnk. Az egyik „éleslátó drukker” szerint pedig: idejött egy komolyabb ellenfél, és már látszik is, hogy nem vagyunk jók semmire. Aki szerint ez a Honvéd bármivel is többet nyújtott, mint a Fradi, az biztos, hogy vak, vagy Kispest-szimpatizáns, esetleg mindkettő. Nem mondom, hogy mi jól játszottunk, mert nem így volt, és azt is tudom, hogy a Paks és a Kecskemét ellen sem voltunk verhetetlenek. Viszont 0-3-nál, tíz emberrel is mentünk előre a folyamatosan minket sújtó ítéletek ellenére. Jó volt, (és nekem természetes is) hallani a folyamatos buzdítást, és hogy a tábor egy percre sem fordul játékosaink ellen. Ennek meg is lett az eredménye, a második negyvenöt perc elején lőttünk egy akciógólt, és ha nagy helyzeteink nem is voltak a későbbiekben, mi legalább akartunk, támadtunk és küzdöttünk. Míg a kispestiek mit csináltak? Bekkeltek egy tíz emberrel játszó csapat ellen. Aki szerint, ez egy jobb teljesítményt nyújtó együttes, az szurkoljon inkább a nagyszerű Budapest Honvédnak. Én szégyenkeznék, ha színész bohócok alkotnák a csapatomat, ám szerencsére ez nem így van, ezért büszke vagyok a Ferencvárosra, annak ellenére is, hogy játékosaink közül sokan nem hasonlíthatóak a régmúlt nagy Fradistáihoz, ám ebben az együttesben van harcosság. Néha ezt most csak abban látjuk, hogy egy emberként akarják megtorolni az alattomos és szánalmas kispestiek provokációit, azonban szívesebben nézem ezt, mint a műeséseket, és az emberelőnyben bemutatott száz százalék antifocit. Remélem a csapatba vetett bizalmam nem fog soha megtörni, de ha mégis így lesz, az nem egy ilyen találkozó után fog bekövetkezni.

Fradilaci

“Ebben a rovatban szurkolótársaink beszámolói olvashatóak, tartalmukért az FSzSz felelősséget nem vállal és az ott olvasható vélemények nem mindig azonosak szervezetünk álláspontjával.
-FSzSz-”

Utolsó módosítás 2012. szeptember 18. kedd, 10:49

Copyright (C) 2010 FradiMob.hu - | Minden jog fenntartva