Romantikus erőszak

ggolyo - 2013. március 12. kedd, 07:32

Interjú Sziva Balázzsal


( Részlet a Huligán Naplóból)

A 100 Zöld-Fehér történet a könyv első része nem jöhetett volna létre, ha nincs Sziva Balázs. Őneki sokat lehet köszönni, hiszen éveken keresztül mondta, mikor az első írásokat olvasta a FradiMobon, „ Kucu, csináljad  meg összegyűjtve, hiszen ez kurva jó.”  SRK és Balázs nógatása kellett, hogy hiteles nyomot hagyjunk egy korról, életérzésről.

Budapesten Zolkánál a Czukor Serpincében ültünk le egy beszélgetésre és ebből a könyvből sem lehetett a Romantikus Erőszak frontemberét és az Aryan Greens egyik alapítóját kihagyni. A Ferencvárosról kérdeztem Balázst, sört iszogatva, sallangmentes huligán stílusban:

Miért a Ferencváros?

Ahogy sokan, én is családi indíttatásból lettem Ferencváros szurkoló. Nálunk is, apáról fiúra szállt a zöld-fehér színek iránti rajongás. Apámnak ez a hatvanas évek végének, hetvenes évek elejének legendás Fradija volt Alberttal, Vargával, amely például a Népstadionban 1-0-ra legyőzte a Liverpoolt is. Ezt adta tovább az öcsémnek és nekem. Most karácsonyra is Fradi whiskey-t kaptunk tőle mindketten.

Első Fradi emlék? Szívet megmozgató, megható?

Az első emlékem az 1986-os, akkor még Magyar Népköztársaság kupadöntő a Népstadionban, a véreskezű kommunista áruló, Kádár János kedvenc csapata, a Vasas ellen. A végén aztán egy drámai tizenegyes párbaj döntött sajnos a piros-kékek javára. Ami nagyon bennem maradt, hogy a Tábor teli torokból végig Szabadit árulózta, aki nem sokkal korábban igazolt a Ferencvárosból a Vasasba. Akkoriban ez így működött. Nem volt bocsánat! Tizenévesként számtalan, a Fradi legendáiról szóló Nagy Béla-könyvet olvastam. Rendszeresen aztán középiskolásként, néhány osztálytársammal kezdtem kijárni az Üllői útra a kapu mögé, bomberben, bakancsban 1992-1993 körül. A suliban pár évvel felettünk járt a későbbi II-es szektoros Torony is. A kilencvenes évek eleje-közepe nagy korszaka volt a futballcsapatnak. Vagy a bajnokságot, vagy a kupát minden idényben mi nyertük, így a Fradi mindig kiléphetett a nemzetközi porondra. De mentem női kézilabdára is. Ez a Farkas Ági, Kökény féle sikerkorszak volt, a 100%-os bajnoksággal… A szomszéd srác apjának volt néhány kötőgépe a pincéjükben. Náluk készültek a kötött Fradi sálak a Kruj féle Fradi Shopnak. Így nem okozott gondot a jegyek beszerzése sem, mondjuk az Innsbruck, vagy a CSZKA Moszkva elleni kupameccsekre. Ez abban az időben nem mindig lett volna egyszerű, mert az a ferencvárosi labdarúgócsapat nem egyszer megtöltötte a lelátókat, elég csak a Bajnokok Ligája meccsek előtt a pénztáraknál már hajnalban sorban állókra gondolni. Nem úgy, mint manapság amikor jóformán csak a lilák elleni derbire van hatalmas érdeklődés. Sok emlékezetes mérkőzést szurkoltam végig akkoriban, viszont amit, amíg élek soha nem felejtek el az a Slovan elleni visszavágó 1992 őszén. Erre a meccsre, vagy húsz év után még apám is kijött. A hangulat leírhatatlan volt. Csurig telt a Szentély, robbanásig feszültek az idegek. Valóban elszabadult a pokol. Fejükre csuklyát húzó drukkerek lógtak a kerítésen a kapu mögött. Abban az időben klubmeccsek előtt soha nem játszották le a Himnuszt, de amikor a bíró a kezdést jelezve a sípjába fújt, huszonötezer torokból tört fel a Nemzeti Imádság. A mieink rögtön vigyázba vágták magukat, így a tót játékosok is kénytelenek voltak leállni. Az éneklés után indult csak a játék. Ennek a meccsnek a jegyét a mai napig őrzöm.

Hogyan kerültél kapcsolatba a szervezett szurkolói mozgalommal?

Ez valamivel később, 1999 nyarán történt. Ekkor ismerkedtem meg Sziszivel és Országh Tomival az Aryan Greensből. Az AG  hazafias értékrendű megnyilvánulásai a lelátón és a nemzeti rendezvényeken álltak hozzám a legközelebb. Teplicébe, az UEFA kupa meccsre már együtt mentünk ki. Kalandokkal teli, izgalmas túra volt és hamarosan az én bal csuklómra is felkerült a keltakeresztes AG tetoválás. Nem csak meccseken mozogtunk együtt, hanem megjelentünk az akkori rock zenés szórakozóhelyeken is, úgy mint: Ráday, E-Klub, Wigwam. Utóbbiban történt egyszer egy ír népzenés mulatság alkalmával, hogy összetűzésbe keveredtünk egy nem valami szimpatikus társasággal. Tominak egy sérülés miatt gipszben volt az egyik lába, így ő a mankójával ütötte az emberét… A Romantikus Erőszak sosem csinált titkot a Fradizmusából 2002-től az FSZSZ családi napjain is mindig felléptünk, de a Kelenföldön, a Kisolimpában tartott évzáró bulik is felejthetetlenek voltak. Az egyik ilyen után, egy jéghideg decemberi hajnalon az egész Kelenföldi Városközpont fel lett díszítve karácsonyfákkal a buliról hazafelé tartó, ünnepi hangulatban lévő fradisták jóvoltából. A fenyőkre vigyázó biztonsági őr elmenekült, de közben kihívta a zsarukat, úgyhogy rendőrattak, egy összetört éjszakai busz és jónéhány előállítás lett a vége… Felléptünk a Green Monsters 16. születésnapi buliján is és jól eső érzés volt, amikor pár éve március 15-én a Fradi pályán a RomEr egyik dalszövegéből vett idézet volt a kiírás a Tábor előtt: „Megvédünk minden vészen át Magyarország”. 

           

Esetek, események, sztorik?

Életem első lovasrendőr rohamában 17 évesen, az 1994-es Kispest elleni kupadöntő után volt részem a Bozsik stadion környékén. Komoly zűr volt tényleg. Késő este ott voltam a Fradi pályánál is, ahol az a bekattant rendőr pisztolyt rántott… 1996-ban a Népstadionban vívtunk a BVSC ellen bajnoki döntővel felérő győztes meccset. Kint volt vagy 40 ezer ember. Nagyon nagy buli volt az is, egy kis kerítésbontással egybekötve. Egyszer Miskolc határában meg egy, a buszunkkal versenyző lila Suzuki okozott galibát. Pörit el is vitte az Avas Kommandó, de akkoriban hivatásos katona volt, így megúszta a dolgot. A meccs után mehettünk érte!

2006 nyarán Székelyföldön koncerteztünk, a női kézilabda csapat pedig szintén ott edzőtáborozott éppen. Pont a kiérkezésünk napján játszottak a csupa román válogatottal felálló Vâlceával Székelyudvarhelyen. Ketten elhatároztuk, hogy mindenképpen ott leszünk a meccsen. A probléma csak az volt, hogy több,  mint 60 km-re volt a szállásunk Udvarhelytől és fél óra volt már csak a kezdésig. A csíkszentmártoni kocsmában meggyőztük a már nem teljesen józan, de talán éppen ezért vállalkozó szellemű egyetlen helyi taxist, hogy vigyen át minket. Az útviszonyok és a székely góbé vezetési stílusa sem volt semmi, de végül azért odaértünk a meccsre.

Ért-e hátrány, azért mert így kiálltál, kiállsz szeretett csapatunkért? Ezzel nem vagy(tok) még jobban beskatulyázva?

Amikor a legismertebb hazai rockmagazin főszerkesztője pár éve csinált velem egy riportot, a beszélgetést azzal kezdte, hogy valamikor a ’80-as évek közepén kiment egy Fradi-Vidi meccsre a fehérvári mennyasszonyával és kapott pár sallert a vendégszektort meglátogató zöldektől, akik biztos az én barátaim voltak… he-he! A média amúgy sem emelte a tenyerére a zenekart, de kaptunk bírálatokat a nemzeti oldalról is, hogy megosztó dolog lehet, ha hangot adunk a ferencvárosi kötődésünknek, viszont az ember nem bújhat ki a bőréből. Én azt látom, hogy a közönségünk nem fradista része is így fogadott el minket. Jó példa erre, hogy amikor négy éve, Futballháború címmel megírtam a dunaszerdahelyi véres szombat történetét feldolgozó riportkönyvemet szinte minden hazai szurkolótábor képviselői Győrtől Nyíregyházáig szóba álltak velem. A dalainkban a koncerteken nem szidtunk más hazai csapatokat, kivételt ez alól csak a nevében magyar MTK képez. Viszont 2005-ben elkészítettük a Fradi jégkorongcsapatának az indulóját, ami ment is a meccseken és sokáig a hivatalos honlapról is letölthető volt, tavaly pedig az FFC indulóját vettük fel néhány játékos és vezető közreműködésével… A szurkolói csapatot a kezdetektől fogva támogattuk lehetőségeinkhez mérten anyagilag is. Innen jött, hogy 2010-ben a mezszponzoruk lettünk… A nemzeti radikálisok között kezdetben sokan fenntartásokkal kezelték a szurkolókat, mert egyáltalán nem értették ezt a világot. Hogy miért csapnak össze a hasonló gondolkodású és beállítottságú fiatalok, csak mert más klubnak szurkolnak?! Pont egy liberális újság írta egyszer, hogy: „Más rétegnek szólnak a Kárpátia egyszerű kérdésekre még egyszerűbb válaszokat adó rockdalai, másnak az Ismerős Arcok nemzetegyesítő, pátosszal teli balladái, és megint másnak a Romantikus Erőszak lelátói erőszakot dicsőítő futballhuligán himnuszai és fegyverbe hívó számai”, viszont azzal, hogy a koncertjeinken mindig sok futballszurkoló is megjelent, a közös bulik közelítették egymáshoz az álláspontokat. Így ezek a különböző mentalitású, de egytől-egyig nemzeti érzelmű emberek néhány évvel később már együtt, vállvetve harcoltak a rendőrök ellen.

Vidéki városokban a Fradi szeretet, színvallás és kiállás miatt, ért-e bármilyen atrocitás?

Érdekes dolog ez, mert például az angol skinhead színtéren csomó zenészről köztudott, hogy melyik klubbért dobban a szíve. A Cockney Rejects és a Business tagjai West Ham szimpatizánsok, Roi Pearce a Last Resort énekese Millwall drukker, Paul Burnley az egyik legismertebb náci rock banda, a No Remorse frontembere Chelsea szurkoló és még sorolhatnám napestig. Náluk nem okoz problémát ez ma már és idehaza is csak ritkán fordult elő ilyesmi. Úgy tíz éve egyszer Pécsett játszottunk egy olyan hétvégén, amikor hazai mérkőzése volt a mecsekieknek. Le is jött a meccs után egy 10-15 fős brigádjuk a koncertre. A buli után egyből elindultak haza, csak közben a Fradi iránti ellenszenvüket hangoztatták. Utánuk indultunk páran, hogy ütköztessük a véleményünket, de, talán a koncerten tapasztalható hangerő miatt hirtelen sokat romlott a hallásuk és távoztak. Egy másik eset a Sopron melletti Harkán történt a Rongyos Gárda fesztiválon. Itt egy már nem szomjas Hali drukker úgy gondolta, hogy a dalaink közötti rövid szünetekben „Szar Ferencváros” bekiabálásokkal provokál. A második ilyen után leszóltam neki, hogy ezt majd a végén megbeszéljük. Így is történt. Még tartott az utolsó nóta, amikor leugrottam a színpadról és a kordonon átnyúlva telibe vertem. Tehát igazából semmi komoly… Az viszont többször előfordult, hogy másik csapatot szid a közönség. Mondjuk Egerszegen a Haladást, Szombathelyen meg a Zetét.

Sok zenétek adja vissza a Fradi huligánok jelenét, mindennapjait. Mi a véleményed a régi hools és a mai huligán dolgokról? Szerinted mikor volt jobb fiatalnak lenni?

Én külső szemmel is úgy látom, hogy nem összehasonlítható a két korszak. Évtizedről-évtizedre szigorodott a hatalom hozzáállása. Manapság már nem tányérsapkás bohócok kergetik a futballszurkolókat egy gumibottal, és a törvényi szabályozás, a büntetési tételek is sokkal durvábbak. Például még az 1999-es Fradi-Újpest előtt mentünk fel egy cimborámmal a metróaluljáróból a faházakhoz a Határ útról hozott sörrel a kezünkben, mert alkoholtilalom volt a Népliget környékén. Szépen belesétáltunk a frontvonalba. Kaptuk a könnygázt, meg tomfával párat. A srácot szerencsétlenségére egyből kiemelték, közben repült a sörösdoboz a kezéből a készenlétisre. Megúszta három nappal a Tolnaiban. Manapság egy ilyen apróság is már simán hivatalos személy elleni erőszak lenne. Megváltoztak a körülmények az utcán, de az új helyzethez a ferencvárosi harcosok alkalmazkodni tudtak az ustawka formájában és rövid idő alatt tiszteletet parancsoló eredményeket mutattak fel ebben az idehaza általuk bevezetett műfajban.

2011_05_07Diesel_KategorieC_ff

Szerinted jó úton jár a jelenlegi Fradi vezetése? Leszünk-e újra nagyok, s híresek?

Az egész modern futball rossz úton jár. Ezt a nagyszerű játékot elvették a néptől, akiké mindig is volt és színházat akarnak csinálni belőle. A baj pedig az, hogy ehhez sokan agymosott fogyasztóként tapsikolnak. Ezek inkább nézők és nem szurkolók. Ők azok, akiknek mindegy, hogy milyen színű mezben, milyen bőrszínű játékosok játszanak a Fradiban, ami hagyományosan a nemzet csapata, a nemzeti ellenállás jelképe volt a legnehezebb időkben, a legsötétebb kommunista korszakban is. Ahol már a puszta jelenlétükkel is demonstráltak a szurkolók a rendszer ellen.  Ez a klub mindig a minőséget jelentette. Ehhez azonban néhány éven belül egy valódi Ferencvárost kellene építeni, amelyben csak a történelmi Magyarországon született, fehérbőrű játékosoknak szabadna felhúznia a ZÖLD-FEHÉR mezt!

Köszönöm a beszélgetést! Megjegyzés: A következő koncert március 14-én a Barba Negrában.

kg.


Utolsó módosítás 2013. március 12. kedd, 07:36

Copyright (C) 2010 FradiMob.hu - | Minden jog fenntartva