A kitiltott csoportok közleménye.

FradiMob - 2014. augusztus 30. szombat, 17:49

Összehangolt támadás indult az utolsó, független és nehezen irányítható társadalmi csoport/csoportok ellen: a futballszurkolók ellen...


"Ma már nincs Északi Sánc. A hillsborough-i tragédia után a Taylor-jelentés azt javasolta, hogy a stadionokban csak ülőhelyek legyenek, és ezt az összes futballklub megfogadta. 1973 márciusában hatvanháromezer emberrel együtt néztem Highburyben a Chelsea elleni kupameccs újrajátszását; ma már ekkora tömeg nem fér be se a Highbury stadionba, se más angol stadionokba, a Wembleyt kivéve. Még 1988-ban is – a Hillsborough előtti évben – az Arsenalnak kétszer volt ötvenötezres közönsége ugyanazon a héten, és a második, a Little-woods Kupa elődöntője az Everton ellen, most számomra az utolsó olyan meccsnek tűnik, amely az emlékezetemben élő futballélményt jelképezi: reflektorfény, zuhogó eső és hatalmas, lüktető morajlás az egész meccsen át. Bizony, szomorú ez: a futballszurkolók tömegei talán létrehoznak majd egy új közeget, amely felvillanyozza az embert, de sohasem lesznek képesek újjáteremteni azt a régit, amelyhez igazán sok ember kellett, és olyan környezet, amelyben ez a sok ember egyetlen hatalmas, érzékeny testté formálódhatott.
Még ennél is szomorúbb az, amilyen módszerrel az Arsenal megpróbálja összegyűjteni a pénzt a stadion átalakítására. Az Ipswich elleni meccset annak idején 25 pennyért néztem meg; az Arsenal-kötvények terve azt jelenti, hogy 1993 szeptemberétől az Északi Sáncra való belépés minimum 1100 fontba kerül plusz a jegy árába, és infláció ide vagy oda, ez azért szerintem kicsit meredek. A kötvénykibocsátási program pénzügyileg nyilván helyrerázza a klubot, de el nem tudom képzelni, hogy valaha is ugyanolyan futballt lehessen látni a Highburyben, mint régebben.
A nagy kluboknak mintha elegük lenne a szurkolótáborukból, és ezért nem is nagyon lehet hibáztatni őket. A munkás- és alsó-középosztálybeli fiúk bonyolult és olykor elkeserítő problémákat hoznak magukkal a stadionba: az igazgatók és elnökök azt mondhatják; ott volt nekik a lehetőség, csak elcseszték, és a középosztálybeli családok – az új célközönség – nemcsak rendesen fognak viselkedni, de több pénzt is fizetnek.
Ez az érvelés semmibe vesz olyan alapvető kérdéseket, amelyek a felelősséggel, a tisztességgel, valamint azzal függenek össze, hogy egy futballklubnak kell-e valamilyen szerepet játszania egy helyi közösségben. De még ha mindezzel nem törődünk is, nekem úgy tűnik, hogy van egy végzetes hiba a fenti okfejtésben. A nagy futballstadionokban a közönség élvezete jórészt parazita jellegű; a néző, hacsak nem az Északi Sáncon vagy bármely másik nagy csapat „táborában” szurkol, másoktól várja el, hogy „megcsinálják” a hangulatot; márpedig a futballélményhez a hangulat elválaszthatatlanul hozzátartozik. A népes „tábor” ugyanolyan életfontosságú a klub számára, mint a játékosok, és nemcsak azért, mert a „tábor” hangosan szurkol, és mert nagy bevételt biztosít (bár ezek sem lényegtelen tényezők), hanem mert ha nincs tábor, senki másnak sincs kedve meccsre járni.
Az Arsenal, a Manchester United és a többi nagy csapat azt hiszi, az emberek azért fizetnek, hogy láthassák Paul Mersont és Ryan Giggset, és ez persze igaz is. De sokan közülük – a húszfontos helyeken ülők meg a „menedzserbokszokban” terpeszkedő fejesek – részben azért fizetnek, hogy nézhessék, ahogy a tömeg nézi Paul Mersont (vagy hallhassák, ahogy bekiabálnak neki). Ki a fene vesz meg egy menedzserbokszot, ha a stadion tele van fejesekkel? A klub azzal együtt adta el a bokszokat, hogy a hangulat ingyen van, úgyhogy az Északi Sánc ugyanannyi bevételt szerzett a klubnak, mint bármelyik játékosa. Most majd ki csinálja a zajt? Az elővárosok középosztálybeli kölykei vajon akkor is eljárnak-e apucival és anyucival a meccsre, ha maguknak kell gondoskodniuk a hangulatról? Vagy úgy fogják érezni, hogy átejtették őket; hogy a klub olyan show-t sózott a nyakukba, amelyből a fő látványosságot épp azért vették ki, hogy helyet csináljanak nekik?
És még egy dolog arról az újfajta közönségről, amelyet a futball újabban meg akar hódítani: a kluboknak ezentúl úgy kell intézniük, hogy mindig jók legyenek, hogy soha ne jöjjön hét szűk esztendő, mert az új tömeg azt nem tűrné. Ezek nem olyan emberek, akik márciusban eljönnek a Wimbledon elleni meccsre, amikor a csapat tizenegyedik az első ligában, és kiesett az összes kupából. Miért jönnének? Ezer egyéb dolguk van. Úgyhogy, Arsenal… többé nincs tizenhét éves kudarcsorozat, mint 1953 és 1970 között, világos? Nincs többé kacérkodás a kieséssel, mint 1975-ben és 1976-ban, és nincs többé fél évtized, amikor egyetlen kupadöntőt sem játszol, mint 1981 és 1987 között! Mi, csórikák, kibírtuk azt is, és legalább húszezren ott vagyunk a stadionban, lehetsz bármilyen kutyaütő (és néha nagyon, de nagyon kutyaütő voltál); de ez az új bagázs… hát, nem is tudom."

Nick Hornby: Fociláz



"A stadion hozza a tervezett bevételeket"
Kubatov Gábor

Kedves Barátaink, Tisztelt Szurkolótársak!

Az elmúlt időszakban sok helyről sok mindent lehetett hallani a Fradi háza tájáról, de talán sokak számára mégsem teljesen érthető, hogy mi miért történik. Ezért szeretnénk most tiszta vizet önteni a pohárba, és világosan elmagyarázni, hogy mik az alapvető ellentétek a Tábor és a klubvezetés között, ami miatt nem látogatjuk, nem látogathatjuk szeretett csapatunk mérkőzéseit.


Ahogy a fenti két idézet is remekül szemlélteti, a Ferencváros tábora és jelenlegi elnöke között sok minden más mellett hozzáállásbeli különbségek is vannak. Számunkra Ferencváros szurkolónak lenni elsősorban érzelmi kérdés. Egy-két, magát jelenleg táborvezetőnek kikiáltó szurkolóval ellentétben mi ezt nem pénzért csináljuk, a rajongást, a jó értelemben vett fanatizmust nem lehet az anyagi világ eszközeivel mérni. Arra a kérdésre, hogy mégis miért járunk egyáltalán meccsre, ezer féle választ adhatunk (az örökre szóló barátságoktól a vidéki túrák hangulatáig), de valószínűleg egyikünk sem válaszolja majd azt, hogy pénzért teszi. Természetesen érthető, hogy egy vezető a klubja anyagi biztonságát és kiszámítható gazdálkodását is szem előtt tartja, mi, Fradisták igazán tudjuk, hogy ez sokáig nem volt szempont a klubházban. De mégis van egy pont, ahol az anyagiak már nem írhatják felül a józan észt. Sajnos most ezen a ponton túlléptünk. De nézzük kronologikus sorrendben, hogy miként jutottunk idáig.


Mint azt bizonyára ti is tudjátok, jó pár évvel ezelőtt került sor a szurkolói kártya bevezetésére. Ez is nagy ellenkezést váltott ki a szurkolók részéről, beismerjük, közöttünk is szült vitákat a kártya kérdése, de ésszerű kompromisszumok árán belementünk a kiváltásba. Fontos hangsúlyozni, hogy az akkori tárgyalások során sok engedményt sikerült kicsikarnunk, amelyek révén el tudtuk fogadni a rendszer bevezetését, annál is inkább, mert láttuk, hogy megszüntetésére nincs esélyünk, ahogy az MLSZ jelenlegi kártyaprogramja is mutatja. Ám ennek a rendszernek a további szigorítását már semmi sem indokolja. Főleg annak tudatában, hogy a rendszeres rendőri vegzálások során, és legutóbb a rijekai meccs előtt is, a hazai és külföldi rendőrök egyes szurkolótársaink kártyaadatainak kinyomtatott verziójával várták a buszokat, ami a személyes adatok zártan kezelésének megsértését jelenti. Emellett a korábbi szurkolói kártya is tökéletesen elég lett volna az esetleges szankciók kiszabásához, a beléptetés zavartalan megszervezéséhez stb., ennek hatékonysága soha nem a szurkolókon, hanem csakis az MLSZ és a Club vezetésén, valamint a biztonsági szolgálaton múlott. Ennek fényében számunkra értelmezhetetlen, mikor a szkenner bevezetését azzal indokolják, hogy egyesek jegy nélkül jutottak be a stadionba. Emellett már az is kiderült, hogy a szkenner egyetlen értelmes indoka - a tenyérlenyomattal történő fizetés - nem valósult meg az új stadionban, így teljesen nyilvánvaló, hogy annak bevezetését csakis az indokolja, hogy a szkennert kifejlesztő cégnek nagyszámú kísérleti „egyedre” volt szüksége további gazdasági terjeszkedéséhez.


De ne legyünk (ál)naivak. Tudjuk jól - hiszen a több, mint 100 éves történelmünkben már nem egyszer volt erre példa -, hogy a jelenlegi intézkedések a Fradi tábor megtörésére irányulnak. Ahogy az országos politikában is láthatjuk, a hatalom nem tűri a másként, de legalábbis egyénileg gondolkodókat. Azokat pedig különösen nem, akiket nem tud irányítani. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy Kubatov Gábor és társainak egyetlen célja, hogy totális kontrol alatt tartsa a Ferencváros szurkolóit, akiknek egyetlen dolog megengedett: a fogyasztás. Mégis mi indokolja, hogy a stadion minden négyzetcentiméterét belátó kameraerdő ellenére még biometrikus adatainkat is elkérik ahhoz, hogy megnézzünk egy nem kifejezetten magas színvonalú magyar labdarúgó mérkőzést? Emlékszik még valaki, hogy a vénaszkenner törvényességét megalapozó rendeletet bohózatba illő körülmények közt fogadták el, és beterjesztői még annyira sem voltak vele tisztában, hogy értelmesen elmagyarázzák a törvénytervezetüket? Szerintetek normális az, hogy míg moziba, színházba, koncertre bármiféle előzetes regisztráció és kártya nélkül el lehet menni, addig egy focimeccsre már csak úgy tudsz bejutni, mint a legnyomasztóbb jövőképet felvázoló sci-fikben?


Természetesen szeretett clubunk vezetői a szurkolók miatt kirótt büntetésekkel (is) magyarázzák a vénaszkennert, így emellett sem mehetünk el szó nélkül. Ez már csak azért is nevetséges, mert clubunk vezetői folyamatosan tudtak a tüzezéseinkről, kiírásainkról és ők maguk engedélyezték azt. Még azt a bizonyos megemlékező kiírást is…
A médiában megjelenő hazugságokkal szemben a tavalyi év során kb. 10 millió forint büntetést kapott a Fradi a szurkolói miatt (Abba most ne menjünk bele, hogy mennyire jogos az MLSZ részéről egy „Mocskos Újpest” vagy „Buzi MLSZ” miatt ennyit fizettetni). Ha átlagosan 4000 Ft-os jegyárral számolunk, ez egy teltházas meccs bevételének az 1/9-e. Vagy a Nyíregyháza meccsről „hiányzó” 12000 szurkoló jegyárának 1/5-e. Egy év alatt. Azt pedig talán nem kell ecsetelnem, hogy hány győzelmet köszönhet egy év alatt a csapat annak, hogy a szurkolótábor átsegíti a holtponton, vagy szinte „beordítja” a labdát az ellenfél kapujába.


A magas jegyárakról nem akarunk hosszan írni, elég, ha annyit mondunk: A Ferencváros meccsei ma Magyarország legdrágábban látogatható sporteseményei. A köztudottan „remek” anyagi helyzetben lévő magyar családok így minden bizonnyal özönleni fognak az új létesítménybe. (Megjegyzés: a Nyíregyháza meccs után egy családapát a gyermekei szeme láttára vertek össze club biztonsági emberei, mert nem elég gyorsan hagyták el a stadiont a lefújást követően. Egy másik családos szurkolótársunk már kétszer próbálta regisztrálni a gyermekeit, de nem járt sikerrel.)


Sok jel utal arra tehát, hogy összehangolt támadás indult az utolsó, független és nehezen irányítható társadalmi csoport/csoportok ellen: a futballszurkolók ellen. Az egységesen fehérbe öltöző hazai táborok tagjait országszerte vegzálják a biztonságiak, az elmúlt hetekben nem volt ez másként nálunk sem; fenyegették, leköpdösték, szidalmazták a fehérben lévőket. Felettébb gyanús továbbá, hogy a Tábor nélküli Nyíregyháza meccs után annak ellenére nem szabott ki ránk büntetést az MLSZ, hogy a közvetítésben is jól hallható módon elhangoztak olyan rigmusok, amelyeket eddig több százezer forinttal büntettek. Vajon véletlen? Vajon normális az, hogy Gyömbér Gábor a Tábort hiányoló nyilatkozatát alig lehet valahol megtalálni, és a szurkolók már azon viccelődnek, hogy mekkora büntetést fog ezért kapni? Normális szerintetek az, hogy országos napilapoktól kisebb blogokig fizetett cikkekben tömjénezi magát a Fradi vezetése, csodálatos hangulatról és boldog családokról áradozó pojácák írásai bukkannak fel napról napra olyan hazai meccsek után, amiktől egy ritkábban meccsre járó Fradista is csak pironkodva szégyenkezik? Mikor a hazai pályánkon leszurkol minket pár tucat vendégszurkoló!


Szerintünk ez nem normális! Sokszor és sokan próbáltak már minket megtörni, de eddig nem jártak sikerrel. Túléltünk Ináncsitól Berkiig sok szélhámost, tiltották már minket ki a stadionunkból, de még mindig itt vagyunk. Tudjuk, hogy ezúttal sokkal nagyobb és erősebb ellenféllel kerültünk szembe, hiszen ezúttal az országos politikába illeszkedve próbálnak minket félreállítani, olyan diktatórikus, gőgös és sokszor kicsinyes eszközökkel, amire rég nem volt példa. Azt mondják a politika nem való a stadionokba, miközben országszerte politikusok irányítják a klubok mindennapjait, és a politika szól bele leginkább a szurkolók életébe. Ezért tehát az egyetlen eszközünk, hogy távolmaradásunkkal tiltakozunk a Ferencváros vezetőségének politikája ellen. A Tábort alkotó csoportok tagjai mindaddig nem mennek mérkőzésre, amíg a beléptetés körülményei nem változnak, és nem törlik el az értelmetlen és a club számára rendkívül káros vénaszkennert. Emellett ezután sem hagyjuk, hogy a Tábort bármilyen politikai erő a saját maga javára felhasználja, legyen az jobb vagy baloldali. Sokan gondolhatják, hogy a tenyérlenyomat megadása egy apróság, aminek nem kellene ekkora feneket keríteni, de mi úgy gondoljuk, hogy elérkeztünk arra a pontra, amikor ki kell mondani, hogy eddig és ne tovább. Tovább már nem tudjuk hajlítani a nyakunkat, mert abba már a gerinc hajolna meg.


Kérünk benneteket, támogassatok minket ebben a harcunkban. Nem magunk miatt csináljuk, ahogy azt sokan gondolják, és nem irányít minket senki. Továbbá tiltakozásunk nem a csapat ellen szól, hanem csakis a vezetők ellen. Bár sokan azt szeretnék láttatni, hogy tiltakozásunk eredménytelen, szerintünk nem az. A Chelsea elleni meccs jegyeinek ingyen osztogatása, a Nyíregyháza elleni nyitómeccs félháza jól mutatja, hogy sokan egyetértenek velünk. Kérünk titeket, hogy minél több ismerősötökhöz juttassátok el az üzenetünket, és figyeljétek az oldalunkat, hiszen a jövőben lesznek közös programjaink. Mi is reméljük, hogy minél hamarabb a hangunkkal tudjuk támogatni szeretett csapatunkat, de addig is a stadionon kívül folytatjuk a küzdelmet.


Az FTC a napokban megkezdte a Tábor egyes tagjainak kitiltásáról szóló levelek postázását. Több szurkolótársunk kapott már ilyen levelet, melyekben különböző „vádpontok” alapján tiltották ki őket, sőt, volt, aki több millió forintos büntetésről szóló csekket is kapott (mondanunk sem kell, hogy egy sportklubnak nincs olyan jogosítványa, mellyel bírósági ítélet nélkül pénzbüntetést szabhatna ki). A vezetés tehát folytatja a saját szurkolói elleni hadjáratát. Csak reménykedhetünk benne, hogy hamarosan véget ér ez a rémálom, és visszatér az élet a normális kerékvágásba. Mi mindenesetre :

Örökké Kitartunk!

u.i.: Kérdések, melyekre Kubatov Gábortól a mai napig nem kaptunk értelmes választ, és amelyekre rendkívül kíváncsiak lennénk?

Mikor fogják nyilvánosságra hozni, a részben szurkolók által is fizetett átvilágítás eredményét?

Miért nem az új stadionban játszottuk az EL-selejtezőket, ha az addigra elkészült? A Chelsea elleni nyitómeccs várható bevétele többet ért, mint a csapat nemzetközi szereplése? Hány jegyet osztogattak el a Chelsea elleni megnyitóra? Miért volt olcsóbb egy jegy a Főtaxi utasának, mint egy hűséges bérletesnek?

Miért mondták, hogy max. 20%-kal drágulnak a jegyek, miközben ez nem igaz?

Miért nem lehet a drágább helyekre részletre bérletet vásárolni?

A VIP szektorokba miért nem kell a tenyérszkenner?

Miért nem lehet meccsnapon regisztrálni? Megoldhatatlan a 21. században, hogy a vidéki Fradisták az idegenbeli meccseink előtt a helyszínen regisztráljanak egy mobilszkenner segítségével, ha akarnak?

Az rijekai meccs miatt kiszabott pénz –és zártkapus büntetést kin kívánja behajtani a club, lévén a Tábor tagjai bent sem voltak?

Nem gondolja visszatetszőnek, hogy miközben a Tábor élőképeivel és görögtüzeivel hirdetik a Clubot, csalogatják ide a külföldi játékosokat, addig a görögtűz be, a Tábor meg ki van tiltva?

Ha ön szerint „új stadionhoz új tábor dukál”, akkor miért a Tábor dalait osztogatják és énekeltetik a stadionban?

A Fradi security emberei miért jelennek meg olyan szurkolók lakásán, üzletében, akik az Ön Facebook oldalán elégedetlenségüknek adtak hangot?

Milyen alapon fotózták le a biztonsági szolgálat emberei azon szurkolókat és szurkolói kártyájukat, majd vették el azt, akik szidták Kubatov Gábort a Ferencváros nemzetközi meccsein?


Szurkolók Személyiségi Jogok Nélkül

Utolsó módosítás 2014. augusztus 30. szombat, 18:36

Copyright (C) 2010 FradiMob.hu - | Minden jog fenntartva