Szekeres: Sokan lemorzsolódtak, de jönnek helyettük majd mások

FradiMob - 2014. november 27. csütörtök, 21:39

Olyan réteget kell bevinni a stadionba, amely az ottani szolgáltatásokért hajlandó fizetni...



Üldözi a kormány a multikat, ha közüzemi szolgáltatókról vagy épp élelmiszerláncokról van szó, de a 14,7 milliárdba kerülő FTC-stadion működtetését az állam rábízta egy francia multira, és még a stadion nevét is lecserélték a Fradi legendájáról egy francia biztosító nevére. Az üzemeltető cég – egykor Fradi-játékos -–ügyvezetője és egy sportközgazdász a szegedi egyetemen szerdán azt bizonygatták, hogy a Fradi-modell miért jó. A kritikus közönség pedig azt is megtudhatta, hogy Orbán miben követett el butaságot.


Wimbledoni gyepmester tanítja a dolgozókat, hogyan kell a pályát gondozni, tízmilliókat költöttünk erre is” – mondja Szekeres Tamás, a Groupama Arénát üzemeltető francia hátterű Luss Kft. ügyvezetője. A fehér ingben, sötét zakóban és sötét farmerben feszítő Szekeresre még mezes-sportszáras-rövidnadrágos korszakából emlékezhetünk, a válogatott védő épp a Ferencvárosban kezdte profi pályafutását, mielőtt klubot klubra cserélő vándormadár lett. Szerdán este a Szegedi Egyetemen a Stadionok, és ami mögötte van című beszélgetésen a Fradi-stadion üzemeltetési modelljéről beszélt. Sosem a könnyed játékáról volt híres, prezentációja közben is mintha ezt a hírét igazolná. Az, hogy miért épp Szegeden bukkant fel az üzletember, azzal magyarázható, hogy a város a megyéspüspök irányítása alatt egy új stadionberuházásra készül, ő tehát bemutatja, milyen konstrukcióban működik Magyarország első számú klubcsapatának új arénája.

„Össze kell kapcsolni a sportot és az üzletet”, adja meg a gondolkodás irányát Szekeres, szerinte olyan réteget kell bevinni a stadionba, amely az ottani szolgáltatásokért hajlandó fizetni. A Fradi-pályán maga az építmény, a pálya és a kiszolgálóhelyiségek világszínvonalú. Nemcsak tömeg-, hanem 500-2000 fős rendezvények megtartására is alkalmas: főként cégeknek adnák ki, de már volt gólyabál is az arénában. „Aggódva figyeltem, hogy le ne hányják a falat”, vallotta meg Szekeres, aki az első közüzemi számlákat látva alaposan meglepődött. Kevesebbre számított, de álláspontja szerint az első hónapokban még nem várható el a nagy nyereség, de hosszú távon mindenképpen arra kell törekedni, hogy nőjenek a bevételek, a „nullszaldó kevés”.

Szekeres mantrája a stadion vonzóvá tétele a fizetőképes kereslet számára. Elmondása szerint nem elég a meccsek nézőszámára alapozni a bevételeket, folyamatosan rendezvényeket kell szervezni, növelni és bővíteni a stadionban elérhető szolgáltatások körét. Szerinte ezek megvalósításában nagy előnyt jelentene a pályák fűthetővé tétele, ami lehetővé tenné a folyamatos működést, és ami beruházás összértékének a töredékét jelentette volna, ha megcsinálják – de ez elmaradt.

Jöhet a Rolling Stones

A Luss-csoport a francia hátterű, 7 milliárd euró összárbevételű Lagardere-csoporthoz tartozik, a nemzetközi sportvilágban olyan stadionok üzemeltetése tartozik a portfóliójába, mint a Bundesligában szereplő Borussia Dortmund vagy a Hamburger SV, de több stadiont működtetnek a 2012-es lengyel-ukrán, illetve a 2016-os francia Eb helyszínei közül. A Luss-csoport magyarországi leányvállalatában egy német ügyvezetővel együtt dolgozik Szekeres, aki 2007-ben az MLSZ technikai igazgatójaként kezdte sportvezetői pályafutását. A francia céggel még mint az FTC Klub technikai igazgatója kezdett tárgyalni, hogy a tavaszi aláíráskor a szerződést már a cég részéről lássa el kézjegyével.

Szekeres elmondta, már a stadion tervezésénél figyelembe vették, hogy a telek egy részét eladhatóvá tegyék: ezért forgatták el az építményt 90 fokos szögben, s tolták feljebb, így mintegy 5000 négyzetméteres terület vált értékesíthetővé. Ennek eladására jó esély kínálkozik, tekintve, hogy a telek frekventált helyen van. Az aréna névhasználatára a Groupama 10 évre szerződött, az ezért járó pénz Szekeres szerint elegendő, hogy megalapozza a klub biztonságos működését. A profi menedzsment dolga innentől a szponzorok keresése, a jegyértékesítés, a stadionmarketing, a beszállítói szerződések megkötése, a közvetítéssel kapcsolatos jogok rendezése, valamint a játékosok játékjogával és csapat névhasználatával kapcsolatos kereskedelmi és vagyoni jogok kezelése.

Az üzleti konstrukció eredményeiről Szekeres szerint még korai beszélni, a rezsi magas, a vendégszám alacsony egyelőre. A jövő évben mindenesetre már lesznek koncertek a Groupama Arénában, a későbbiekben pedig akár Rolling Stones-szintű hírességek is felléphetnek a stadionban. Szekeres elmondása szerint a 34 exkluzív páholyból már 20-at kiadtak, egy ilyen páholy ára egy évre 20 millió forint. A belépők pedig 1800–6400 forint között vannak. „A sokat támadott „tenyérleolvasós” beléptető rendszer bevezetésével sokan lemorzsolódtak, de jönnek helyettük majd mások”, mondta Szekeres optimistán, aki szerint olyan szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, amire a klasszikus szurkolótáboruk nem megy el, de jóval szélesebb, tehetősebb csoportokat be tudnak vonzani.

Rossz kommunikáció

Egyfajta hoppmesterként, a szélesebb összefüggések feltárójaként az előadáson ott volt még Szabados Gábor sportközgazdász, aki az nso.hu-n is szokott publikálni. Szerinte a Fradi minta lehetne a sport üzleti alapokra helyezésében, ily módon a stadionok fenntarthatósága, a befektetett pénz megtérülése is jó eséllyel biztosítható volna. Kérdés, hogy Fradiból, illetve hozzá mérhető márkából hány van, vagy hogy a terület fővárosi lokációja és annak hasznosítása más esetben is összehasonlítási alap lehet-e.

Ezekre a felvetésekre Szabados nem tért ki, viszont meglepő nyíltsággal ment neki az egyéb hasznosítási formáknak: az önkormányzati, állami háttérrel működő sportlétesítmények szerinte csak vinni fogják a pénzt, legjobb esetben a kormány által kitűzött társadalmi hasznosság, a sport nemzetfejlesztő erejébe vetett hit hasznossága érvényesülhet. Szabados még azt is kibökte a sportfejlesztések kommunikációjának a gyakorlatát kritizálva, hogy „egy miniszterelnöknek lehetne annyi esze, hogy ne a házával szemben építsen stadiont”. Szabados szerint ugyanis a felcsútihoz hasonló sportberuházások miatti társadalmi felháborodás magát a sportüzlet Magyarországra is adaptálható koncepcióját áshatja alá.

Most vagy soha  

Az előadáson megjelent hallgatók felvetésére, miszerint nem kellene-e előbb a focinak elérnie a megfelelő színvonalat, és majd csak ezt követően stadionokat építeni, Szabados Gábor azt válaszolta, hogy együtt kell fejlődnie a kettőnek, mivel a klubok sikeres működéséhez szükséges a stabil gazdasági háttér is. „A 4-es metró sem fog soha megtérülni”, vetette fel Szabados, viszont amit a sportbefektetések kapcsán fel lehet mutatni, az a társadalmi hasznosság: a nemzeti közösség, a sportkultúra fejlesztése.

Szabados szerint az FTC- és a székesfehérvári Videoton-stadion, valamint a Puskás Stadion olyan beruházások lehetnek, amelyek közgazdasági szempontból is megtérülhetnek, sőt nyereségesek is lehetnek. Jó szakemberek kellenek, szerinte a Lagardere–FTC-konstrukció is egy jó tanulási folyamat lehet. A mostani stadionépítéseket – sokakhoz hasonlóan – annyiban megalapozottnak tartja a futballrajongó közgazdász, hogy a magyar sportlétesítmények már nem csupán a nemzetközi, de a hazai előírásoknak sem tudtak megfelelni, a lepukkant stadionok kihasználtsága pedig egyenlő volt a nullával.

Végső érvként elhangzott  a „most vagy soha” kezdetű mondat: Szabados szerint a sport, azon belül a labdarúgás olyan mértékű anyagi és erkölcsi támogatást soha nem kapott, mint a jelenlegi kormányzattól. „Ha most sem tud ezzel élni, akkor soha nem is fog, akkor lehúzhatja a rolót.” A hallgatók által feltett kérdésekre Szabados Gábor válaszolt, Szekeres nem érezte megszólítottnak magát, a rendezvényt követően sietősen távozott.

hvg.hu

Copyright (C) 2010 FradiMob.hu - | Minden jog fenntartva