A Fradin is csattanhat a reklámadó?

FradiMob - 2014. augusztus 29. péntek, 08:34

Komoly pénzeket vihet el a fideszes törvény...


A Népszabadság cikke :

Újabb bonyodalom következhet a reklámadó bevezetése miatt: az intézkedés érinti a sportszektort is. Az FTC futballcsapatának például sokba kerülhet, hogy a Groupama nevet vette fel az új stadionja. A kormány szerint minden ágazatnak ki kell vennie a részét a közteherviselésből.



Az FTC reklámbevétele meghaladja az 500 millió forintot, tehát már reklámadót kell fizetni, a stadion névszerződése növelheti az adóalapot.

Adóköteles reklámközzétételnek számít-e, ha a sportvállalkozás pénzt kap azért, mert értékesítették a stadion nevét, amelyben mérkőzéseit rendezi? Az FTC Groupama Arénáját is érintő felvetés csak a legszembeszökőbb kérdés, ám a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak ennél összetettebb dilemmákra is választ kell adnia, s feleletei érinthetik a médiavállalatokra kivetett sarcot is.

Az adóhatóság közzétett egy tájékoztatót, amely a reklámadó kitételeinek értelmezését segíti. A dokumentum rögzíti: a szponzorációból származó bevétel is lehet adóköteles. Például akkor, ha egy sportklub vagy -vállalkozás a csapat mezén vagy molinókon közzéteszi a hirdető nevét, logóját, azaz valamilyen formában megjeleníti a szponzort.

 A Muszbek Mihály sportközgazdász és csapata által készített, Sportgazdasági Nagyító című kiadvány kimutatásai alapján a múlt évben az FTC futballcsapata érte el biztosan az 500 millió forintos határt, ami fölött fizetni kell, s a zöld-fehér részleg is minimális összeget utalt volna az államkasszába. A fővárosi klubon kívül legfeljebb a Videoton lehet érintett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is arra hívta fel a figyelmet, hogy a sportklubok és -cégek többségének reklámközzétételből eredő bevétele nem haladja meg a félmilliárd forintot. Ha a sport szereplői számára kiskapukat nyitnak, akkor azok a médiacégek számára is új lehetőségeket kínálnak

Ám az illetékesek ezzel szűk körben értelmezték a problémát, miközben a sportipar ennél nagyobb körben lehet érintett. Ennek nyomán kérdések sorát tettük fel a NAV-nak szerda kora délután, de a szervezet hosszabb időt kért a válaszra. Csütörtök késő estig a Nemzetgazdasági Minisztérium sem reagált a felvetéseinkre.


Ez annyiban nem meglepő, hogy a jogszabály előkészítésekor aligha figyeltek a sportra. Hiába vártuk a választ arra a kérdésre, hogy növeli-e a sportvállalkozás adóalapját, ha például az FTC arénáját egy másik cég üzemelteti, értékesíti a stadion nevét, majd komoly summát utal a zöld-fehéreknek.

Ha ezzel a módszerrel nem lehet elkerülni az adóalap több százmillió forintos emelkedését, a terhek növekednek. Ha igen, akkor a médiacégek is tanulmányozhatják a modellt.

Ennél is komplexebb téma a nemzetközi sportüzlet egyik pillérének számító merchandising szektor sorsa. A sportvállalkozások – például az FTC – shopot üzemeltetnek, amelyben olyan mezek, táskák sokaságát adják el, amelyet a vállalkozás logójával láttak el.

A cég ezzel saját termékét, így a futballt hirdeti, s ha például játékosa neve is szerepel egy pólón, azzal nyilvánvalóan nem csupán a vállalatot, hanem a futballszolgáltatást is hirdeti, azaz – a médiára vonatkozó regulák alapján – nincs kizárva, hogy, akár a napilap saját hirdetése, növeli az adóalapot.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a dresszen a főszponzor neve is olvasható, hiszen akkor a reklámmal ellátott termék kereskedelméből realizál hasznot a támogatott, valamint kvázi terjeszti a reklámot.

Egyszerű megoldás lenne, ha a sportszektort mentesítenék a reklámadó alól, ám mielőtt a részletekről érdeklődtünk volna, megkerestük a sportpolitikáért felelős Emmit azzal, hogy kezdeményezi-e a jogszabály módosítását. A tárca így felelt: „A sportpolitika egyetért azzal, hogy minden gazdasági szereplőnek ki kell vennie a részét a kölcsönös közteherviselésből.”

Ennek az állásfoglalásnak a fényében a médiacégek is nagy érdeklődéssel várhatják a minisztérium és az adóhivatal válaszait.

Copyright (C) 2010 FradiMob.hu - | Minden jog fenntartva