Titkos jelentés a magyar akadémiákról: kemény kritikákat kapott a hazai utánpótlás-nevelés

FradiMob - 2014. július 23. szerda, 07:31

Számos hibát tárt fel a hazai fociakadémiák kapcsán a Double Pass eddig nem ismert jelentése.



Egy most nyilvánosságra került összegzésből az intézmények jelenlegi sorrendje is ismertté válik, már önmagában is meglepetés az, hogyan szerepeltek eddig az akadémiák. Mivel az audit 2016-ig tart, ezért ez folyamatosan változhat, lévén a Double Pass az MLSZ-szel kötött megállapodás szerint ajánlásokat tesz a következő két évre, azt pedig folyamatosan figyelni fogják, hogy ezeket megfogadják-e, és ezáltal érezhető-e bármi fejlődés.

A belga Double Pass által elvégzett vizsgálat eredményei eddig nem voltak ismertek, de most részben nyilvánosságra kerültek az eredmények.

"A belgák megállapították, hogy az utánpótlás jelenlegi rendszere nem alkalmas az eredményes működésre. Ezzel az akadémiai képzéssel csak évekre konzerváljuk a sikertelenséget. Így ugyan megvan az esély, hogy a hazai élvonalig eljutnak a játékosaink, vagy olykor még oda sem, de mitől lenne jobb így a válogatottunk, mitől jutnánk ki bárhová is?" – értékelte a belga Double Pass megállapításait egy neve elhallgatását kérő, fiatalokkal foglalkozó edző az adatokat a nyilvánosság elé táró sportgeza.hu-nak.

A cikk szerint a Double Pass vezetői egyszer, még tavaly novemberben számot adtak arról, hogy éppen hol tart az átvilágítás, majd áprilisban az MLSZ elnöksége elé tették vizsgálati anyagukat, ebből egy kivonat készült el júniusra, a jelentés sorrendjét azonban titkosították. A lap emlékeztet arra, hogy DP-jelentés azért is fontos, mert az akadémiák állami támogatására is hatással lehet. Mivel nem volt és továbbra sincs pontosan meghatározott akadémiai licenc, gyakorlatilag bárki, aki utánpótlással foglalkozik, akadémiának kiálthatja ki magát. A gyulai Grosics Akadémiát például az MLSZ elöljárói arra sem tartották érdemesnek, hogy a belgák megvizsgálják. A konkrét megállapításokat még mindig szigorúan titokban tartják, csak a jelentés százalékos számai szivárogtak ki.


A Loki akadémiája az élen

A belgák felmérésében az első helyen Debrecen végzett. A Debreceni Labdarúgó Akadémiát csak tavaly áprilisban adták át, és az első évfolyamot is csak tavaly iskolázták be. A szakmai munkáért a csapatot a BL-be vezető Herczeg András felel. Az akadémiánál kérdésre megerősítették, hogy jól szerepeltek, de mást nem kívántak hozzátenni, mert szerintük inkorrekt lenne. A második helyre a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia futott be, a harmadik helyen holtversenyben a szombathelyi Illés Akadémia (Illés Béla a névadó) valamint a Vasas áll.

A sorrend*:
1. Debreceni Labdarúgó Akadémia
2. Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia
3. Szombathelyi Illés Akadémia és a Vasas Kubala Akadémia
5. Honvéd Magyar Futball Akadémia
6-7. MTK Sándor Károly Labdarúgó Akadémia és az Újpesti Torna Egylet
8. Nyíregyháza Bozsik József Labdarúgó Akadémia
9. Felcsút Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, Békéscsaba, Kaposvár
10. Békéscsaba
11. Kaposvár
12. Kecskeméti Labdarúgó Akadémia

A Pécs, a Diósgyőr és a Ferencváros a sportgeza.hu-hoz eljuttatott jelentésben nem szerepelt. A hírek szerint egy klub akadémiája nem tett eleget a DP kívánalmainak, de hogy melyik, azt is titkolják. A Ferencváros megkeresésre jelezte, hogy ők fogadták a belgákat, de nem árulták el, hogyan értékelték őket, arról, viszont készséggel tájékoztattak, hogy az ajánlásokat napokon belül megfogadták.

Az első helyre befutó Debrecen 66 százalékon teljesített, 64 százalékot ért el a Győr; a Vasas és a Szombathely 59 százalékot érdemelt ki a belgák egységes, a topkluboknál is alkalmazott szempontrendszere alapján. A Felcsút és a Kaposvár, valamint a Békéscsaba 50 százalékot ért el, nem is meglepő ennek fényében, hogy a Kaposvár felnőtt csapata simán kiesett az élvonalból – úgy, hogy alig-alig tudtak magyar játékosok egyáltalán pályára lépni –, a Békéscsaba pedig nem jutott fel, és a Puskás Akadémia is csak tapasztalt, máshol kinevelt játékosokkal tudott bent maradni az első osztályban – áll a cikkben.

Az állam már három éve 1,2 milliárdot folyósított a komolyabb múlttal és sok gyerekkel rendelkező intézményeknek, mint a Győr, Szombathely, Agárd, Felcsút és a Honvéd. Miután a jelentés kijött, a Debrecen is csatlakozott a legjobbakhoz, így már hatan osztoztak a pénzen, igaz már csak 170 millió forint juthatott nekik.

A produktivitást tekintve – hány játékost adott az akadémia az élvonalba, hány játékost adott a válogatottnak és külföldre – az MTK élen járt, amelyhez az is hozzájárult, hogy akadémiája jóval korábban indult, mint a többiek.

"Azzal, hogy az akadémiák egymástól rabolgatják el a tehetséges gyereket, önmagukat csapják be, mert a kiválasztás, a képzés és a versenyeztetés érdemben nem változik. Lehet, hogy azokkal a gyerekekkel korosztályos, akadémiai bajnokságot tudnak nyerni, tehát rövid időn belül sikeresek lesznek, de a gyerekek nem tanulnak meg jól, az európai szintnek megfelelően futballozni ebben a korban" – olvasható egy újabb vélemény a rendszerről.

A belga DP a vizsgálattal még csak a munkája elején tart, nem vonult ki az országból, hanem az MLSZ-szel kötött megállapodásuk szerint ajánlásokat tesz a következő két évre. Folyamatosan figyelni fogják, hogy az általuk javasolt intézkedéseket megfogadják-e az érintett akadémiák – vannak biztató jelek –, és érezhető-e bármilyen fejlődés, vagy sem. Az auditot a látottak alapján rendszeresen frissítik. Hogy Magyarországnak hány akadémiára lenne szüksége, arra a DP jelentése nem tér ki, de összehasonlításul, egy sokkal pezsgőbb futballkultúrában, például a 15 milliós Hollandiában összesen 14 van, Horvátországban viszont például csak kettő.


Szervezetlenség, elkallódó tehetségek

Néhány érdekesebb értékelés az MLSZ honlapján is hozzáférhető jelentésből:

- Az akadémisták feláramoltatása meghatározott folyamat, azonban integrációjukat (hogyan lesznek stabil csapattagok) illetően nagyobb odafigyelés szükséges.
- A legtöbb klub részéről tudatosság mutatkozik, de a sikertényezőket illetően nem tapasztalható hosszú távú tervezés, jövőkép. A tervezés elsősorban a TAO pályázat összeállítására korlátozódik (személyzet + infrastruktúra).
- A konkrét, több kulcsterületet érintő, ellenőrizhető teljesítménycélok általános hiánya tapasztalható.
- Az akadémia bevételeinek és kiadásainak átlátható leírása nem történik meg.
- Az első csapat felől ritkán érkezik az akadémia felé klubtámogatás, a TAO, mint fő (sokszor egyetlen) bevételi forrás szerepel.
- Jellemző az igazgatósági struktúra felállítása, azonban leginkább egyének hoznak stratégiai döntéseket. Korlátozott számú a felsővezetői team (csak ügyvezető vagy ügyvezető + szakmai igazgató létezik.) A szakmai testület koncepciója ismeretlen, újnak tűnik.
- Kevés klub rendelkezik formalizált labdarúgó filozófiával, általában a játékfilozófia több eleme is megtalálható akadémiai szinten.
- Az MLSZ szakértői által meghatározott játékstílus elemeinek megvalósulása változó.
- Változó fejlesztésorientáltság tapasztalható, gyakori az eredményközpontúság.
- A konkrét edzéscélok ritkán világosak, meghatározottak.
- A mérkőzések tanulási célkitűzései jellemzően nem egyértelműek, konkrétak.
- Az edzések és a mérkőzések általában nem kapcsolódnak központi edzésprogramhoz.
- A talent pool koncepcióját (a potenciálisan profi szintre eljutható játékosok különálló csoportként való kezelése) ritkán alkalmazzák az akadémiák.
- Az idősebb korosztályok kiemelt tehetségei számára személyre szabottabb fejlesztést kell biztosítani; nem jellemző a formalizált tervezés az egyéni edzésprogramokat és karriert illetően.
- A legtöbb klub foglalkozik játékos-megfigyeléssel, de a játékos-megfigyelők tevékenysége ritkán tervezett, elsősorban különböző együttműködésekre épül.
- Csak kevés akadémia alkalmaz kifejezetten a kiemelt tehetségekkel (talent pool) dolgozó speciális edzőket.
- A kiemelt tehetségek általában nem kapnak részletesebb és rendszeresebb visszajelzést.
- Az első csapat fiatal játékosai és kölcsönadott játékosok nem kapnak rendszeres, formális visszajelzést, a kapcsolattartás általában alkalomszerű.
- Az edzői szoftver illetve számítógépes adatbázis használata nem elterjedt.

A belgák összegzése szerint a legnagyobb látszólagos ellentmondást az jelenti, hogy a műhelyek produktivitása (azaz a fiatal tehetségek akadémiai képzésből hivatásos klubokba történő átirányítása, beintegrálása) összességében jónak mondható, akár nemzetközi összehasonlításban is, a szervezeti struktúra és az egyéni fejlesztés viszont messze elmarad az elvárt értékektől, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ezen a területen jelentős fejlődést kell elérni. A jelenlegi működési modellekben – amelyben a döntések informálisak, általában személyfüggőek, egy kézben összpontosulnak – lehetetlen hosszú távú koncepciókat megvalósítani. A rendszerből szinte teljes egészében hiányoznak azok a testületek, amelyek döntéseiket az élvonal és az akadémia érdekeinek együttes figyelembe vételével hozzák meg.


*(az auditban részt vett szervezetek):
1. Békéscsaba UP nevelő Futball Club
2. Debreceni Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft.
3. Diósgyőri Városrész Testgyakorló Kör SE
4. Felcsút Utánpótlás Neveléséért Alapítvány
5. FTC Labdarúgó Zrt.
6. Győri ETO FC Kft.
7. Honvéd FC Kft.
8. Illés Sport Alapítvány
9. Kaposvári Rákóczi Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia
10. Kecskeméti Torna Egylet Labdarúgó Kft.
11. Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft.
12. PMFC-Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
13. Sándor Károly Ifjúsági Sport Alapítvány
14. Újpesti Torna Egylet
15. Vasas Akadémia Kft.





Utolsó módosítás 2014. július 25. péntek, 19:47

Copyright (C) 2010 FradiMob.hu - | Minden jog fenntartva